#First #kiss #with #Kristóf

IAz üzenetet újra és újra elolvastam mire egyáltalán felfogtam hogy miről is van benne szó, de ahogy leesett az Andira néztem és sikítva kezdtünk el ugrálni. A következő pillanatban anyám tépte fel az ajtót és röhögve kérdezte meg hogy mit szívtunk és neki tulajdonképpen miért is nem adtunk?! Erre csak elmosolyodtam és közöltem vele hogy holnap randim lesz. Erre a kijelentésre már a Beu fejcsecskéje is megjelent az ajtóban.
Beu: Na lányok gyeretek akkor ma ünnepeljük meg, hogy fél év után ez a boszorkány ismét sráccal fog mutatkozni.
Innentől kezdve csúnyán elkezdtünk inni. Olyan hajnali három felé járt az idő amikor már túl voltunk 25 üveg somersbyn és egy olyan 5 liternyi vodkán. Addigra a második vendégsereg is eltűnt és végre kibujhattam a tőlem fényévekre álló öltözékből. Az Andival gyorsan lefürödtünk, kapcsoltunk zenét és már aludtunk is. Reggel 8-kor ébredtünk fel. Lustiztunk még egy pár percet és kimentünk felmérni a károkat. A poharakat, legalábbis a maradványaikat két és fél óra alatt sikerülr is összeszednünk. Azután jöhettek a pilinkától és az egyéb ilyen finomságoktól ragadó szőnyeg és társaik kitakarítása. Mihelyst mindennel végeztünk nevelőapám is kijött a szobából, mondván hogy ő most nekiáll takarítani. Megdícsértem hogy hajnali (délután) kettőkor képes volt felkelni. Megkérdezte hogy miből kell újat venni, mit törtek össze. Mire elsoroltam neki lehervadt a vigyor a képéről.
Andi: Cica egy órája folyamatosan csipog a telefonod.
Én: Melyik.
Andi: Melyik?! Mindkettő..
Én: Bazdmeg! Mennyi az idő?!
Andi: 18:00
Én: Elkéstem!
Lóhalálában elkezdtem készülődni és felhívtam a Beut hogy azonnal jöjjön értem mert gáz van. Ő csak kiröhögött és elindult a megmentésemre. Öt perc késéssel ugyan de odaértem. Elköszöntem a Beutól és rohantam is A sráchoz. Beszélgettünk kicsit és elindultunk sétálni. Aztán csak úgy történtek maguktól a dolgok. Beszélgettünk, beszélgettünk, beszélgettünk, és valahogy elvesztem a szavaiban, a mosolyában, a szemeiben, aztán a szájában.. Basszus csókolóztam vele. És micsoda csók volt. Nem tudtam vele betelni. Több kellett. És egyre csak több. Hát igen. Így kezdődött el minden. Így kezdődtünk el MI.

#Randi

Most mit csináljak?! Egyszerre 2 helyen nem tudok lenni. Lehetőségek sorozata futott át az agyamon amikor felcsillant a szemem és a Beura mosolyogtam.
Beu: Ahh, de utálom ezt a mosolyt.. Soha nem tudok neki ellenállni..
Én: Ugyan, azt nem a mosoly teszi hanem az elragadó személyiségem.
Ahogy ez a mondat elhagyta a számat már fuldokoltunk is a röhögéstől.
Beu: Na ahelyett hogy megölsz a nagyképű dumáddal inkább mondd mit akarsz. Minél előbb túlesünk rajta annál jobb.
Én: Engem vigyél fel a Gimihez, ott dobj ki és utána légyszi intézd el a kaját, mert nekem még 20 ezer millió dolgom van délig és már tizenegy óra van.
Beu: Esküszöm a következő ilyennél megöllek. Szerencséd van hogy te vagy a kedvenc unokahúgom.
*20 perc múlva*
Én: Szia cicaa. Már épp itt volt az ideje. Lefagytam mint a picsa.
Andi: Bocsi. Tudod én és a pontosság.
Én: Tudom, tudom..
Elkezdtünk hazafelé sétálni. Közben dumáltunk. Ahogy hazaértünk anya ugrott a nyakamba azzal a dumával hogy nagyon szépen köszöni hogy elintéztem, jobb gyereket nem is kívánhatna meg mittudom én. Elmosolyodtam és nagyjából az egóm a négyszeresére ugrott.
Andi: Úr Isten. Látom a szemedben hogy ma nagyon nagyképű leszel.
Ránéztem.
Én: Háát. Lehetséges, de itthon vagyunk. Itt lehet.
És azzal a lendülettel valaki egy-egy koktélt nyomott a kezünkbe.
Andi: Köszi Sanyi.
Én: Na gyere menjünk be és keressük meg a telefonom, mert már tegnap este hozzá se nyúltam az én egyetlen ki szerelmemhez.
Andi: Úr Isten lázas vagy?! Hogy bírtad olyan sokáig?
Barátnőm előző két beszólást fülem mellet elengedve kimentem, hogy csináltassak még két koktélt és előkapjak valami alkalomhoz illő rucit. Már vagy 5 perce a az alakalmi ruháim szekrénye előtt állhattam szitkozódva, hogy nincs semmi normális ruhám amikor egy hangot hallottam a hátam mögül.
Andi: Cica. Van egy ötletem. Mindig te mondtad, hogy a bosszú édes, de nem hizlal. Akkor épp itt az ideje..
És itt kicsit bizonytalanul nézett amikor..
Én: Pontosan. Épp itt az ideje, hogy abban a ruhában ugyan ott csináljak egy képet, és tovább lépjek. Teljesen. Ma este minden vele kapcsolatos emléket elfelejtek.
Andi: Na végre üdvözöllek ismét a Föld nevű bolygón baba.. El sem tudod képzelni mennyit vártam erre a percre..
Gyorsan megöleltük egymást és gőzerővel elkezdtünk készülődni. Ahogy készen lettünk anya ragaszkodott hozzá, hogy csinál rólunk pár képet a családi albumba. Ahogy ezzel is kész lettünk eszembe villant, hogy a telefonom még mindig nem került elő..
Én: Basszus.. A telefonom.. Még mindig nem tudom, hogy hol van.
Andi: Khmm.. Csak nem erre gondolsz?
És gonoszkás vigyorral meglóbálta a szemem előtt a telefonom.
Én: Add ide azonnal. Magassarkúban nincs kedvem nekiállni verekedni vele..
Andi: Na nézzük csak  mit találunk itt.. Hm. Van 6 üzeneted. Ebből egynek nagyon fogsz örülni.
Én: Add oda. Most azonnal. Basszus Andi ne szívózz velem, mert kinyírlak.
Andi: Hmm mintha ebben valaki randit kérne tőled.
Én: Andrea azonnal add oda azt a kurva telefont. Olyan vagy mint egy 5 éves kislány.
Andi: Jó itt van.
És bágyadtan végre idedobta a telefont. Megnéztem az üzenetet, és tényleg randit kér. Randit, holnapra..

#El #Aludtam #Anyám #Ki #Fog #Csinálni

Az egyik az Andi volt a másik meg "nagynéném".. Úr isten! Ma van nevlőapám szülinapi bulija. Ránéztem az órára és rádöbbentem hogy olyan szinten aludtam el mint még soha.. Már két órája fent kéne legyek. Semmi nincs kész.. Mindjárt itt az első vendégcsapat én meg most mászok ki az ágyból.. Na ez gyönyörű mit ne mondjak.. Ahogy ezek a gondolatok végig futottak az agyamon anyám hihetetlen üvöltése rezzentett ki a reggeli nyugalmamból..
Én: Ne haragudj.
Üvöltöttem vissza és a lehető leggyorsabban viharoztam be a házba hogy felöltözzek. Miután magamra kaptam egy fekete cicanacit egy piros pólóval, egy fekete vans pulcsival és a piros vans cipőmmel átrohantam anya szobája nyomtam egy puszit az arcára és már loholtam is a Beuhoz hogy menjünk a tortákért. Amilyen lendülettel mentem hozzájuk olyan lendülettel kenődtem fel a kapura, de szó szerint. De jó, még a kapu is be van zárva.. Becsöngettem és egy álmos hang üvöltött ki hogy ki az és mit akar.
Én: Nyisd már ki a kaput, így is elkéstünk.
Álmos hang: Ne csináld már mi a halálért van a kulcsod..?!
Én: 10 perce keltem, világomat nem tudom, nem hogy holmi kulcsokat hordjak magamnál. Na engedj be azt' haladjunk.
15 perccel később Beu álmos fejecskéje nyit elég morcosan kaput.
Én: Épp itt volt az ideje, már azt hittem itt rügyezek ki.
Beu: Te kis mocsok hagytad hogy elaludjak és még baszogatsz is. Indulj meg az autó felé vágd be magad aztán haladjunk mert anyád megöl minket.
Még eltelt vagy 20 perc mire annyira össze szedte magát hogy el is induljunk. Út közben beszélgettünk. Kitárgyaltuk a pasi ügyeim. Ja ez lehet furán hangzik, de Ő a kedvenc nagynénim akiben maximálisan megbízok, mert tudom, hogy soha nem köpne rólam senkinek semmit. Amire hazaértünk már tudta hogy a szívem újra a helyére került. Bevittem a házba a tortát és rohantam is tovább, mert a kaját még nem intéztem el. Ahogy visszaültem az autóba a zsebemhez kaptam.. A telefonom még mindig nincs nálam. Basszus. Gondoltam magamban és lenyúltam Beu telefonját egy gyors hívás erejéig. Ahogy letettem megláttam az időt.
Én: Te jó Isten. Az Andi elé el kell menjek, de már jóformán elkéstem.
Gyönyörű egy nap lesz ez gondoltam magamban.

*Nap folytatása a következő részben*

#Bármit #Csak #Érzéseket #Ne

Ahogy beértem kapcsoltam zenét és bedőltem az ágyba. Mondván a zenétől úgy is elalszok. Hát persze.. Amit mostanság hallgatok nem igazán nevezhető zenének.. Nyálas szar. Azt sem tudom miért kínzom még magam ilyenekkel, hiszen nem vagyok szerelmes. Sőt. Ki nem állhatom a szerelmet. A legszörnyűbb dolog a világon. Mindig csak pofára esés a vége.. De ahogy egyre több ideig szólt ez a valami kezdtem rá odafigyelni.. Ez fura volt. Érdekes módon mintha megértettem volna a szöveget. Mintha átéreztem volna. Ettől megrémültem mégis melegség járta át a szívem.. 'Ugye nem?!' - gondolta magamban. Az nem lehet hogy újra vannak érzéseim.. Olyan sokáig tartott mire eljutottam arra a szintre hogy senki iránt nem éreztem semmit.. Hogy mindenkivel minden bűntudat nélkül tudjak játszani. Hogy úgy mozgassam a körülöttem lévő embereket mint a bábukat. Most meg jön ez a srác akit igazából nem is ismerek, sőt szinte semmit nem tudok róla és visszahozza az érzéseim.. Nem. Ez lehetetlen. És már egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Nagyon régóta nem sírtam. Nem tudtam hova tegyem ezt az egészet.. Olyan ismeretlen volt ez a szituáció számomra. Csak ott feküdtem az ágyamban és sírtam. De igazából azt nem tudnám megmondani hogy miért. Rengeteg tényező volt. A szüleim válása, apám mentalitása, anya depressziója, a nyári kalandom azzal a sráccal, a nevelőapám bunkósága, az elvesztett barátok, a Felicián, a Gerda, a Csapat. Hirtelen elkezdtem sajnálni minden srácot akivel csak játszadoztam. Egyszóval minden. Minden ebben az egy sírásban hagyta el a gondolataim. Nem is emlékszem hogy aludtam el. Reggel vidáman ébredtem. Tele élettel. Olyan jó érzés volt. A lelkem csak úgy szárnyalt. Nagyon-nagyon rég nem érzetem ilyet. Semmi gond nem nyomta a vállam. Az esti sírással ledobtam magamról minden terhet. És mindezt annak köszönhetem, hogy Ő írt. Kimentem meginni a reggeli kávécskámat meg elszívni a szokásos reggeli cigit. Ahogy csináltam a kávét hallottam hogy csipog a telefon. Elkezdtem keresni. Nem találtam. Halvány fogalmam sem volt hogy hova tehettem. De közben a kávém is megmelegedett úgyhogy felhagytam a telefon keresésével felkaptam inkább a tabletet és rohantam a reggeli legjobb barátomhoz. Dobtam bele egy kis cukrot, öntöttem hozzá tejet, felkaptam a cigit és már mentem is ki az udvarra. Rocky vidám farokcsóválaással és egy barátságos vakkantással kívánt jó reggelt. Lehajoltam hozzá és megsimogattam.
-Mi a helyzet kishaver? Jól aludtál? Nem bántott az a nyomorult ugye?
Erre válaszként egy puszit kaptam. Felálltam. Odasétáltam a kerti bútorhoz leültem és bekapcsoltam a tabot. Két üzenet fogadott.

#Érzés #Ismer #Túlzottan

Egy hihetetlen érzés járt át. Nem az a tipikus írt és én ettől elolvadok.. Hanem valami megmagyarázhatatlan. Olyan fura volt. Mint amikor a legelső slukkot szívod el a fűből. Felszabadít, mégis a földhöz láncol. Szóval tényleg érdekes. De azt tudtam hogy Ő most más lesz. Nála nem azt éreztem mint azoknál akiket nyáron szivattam. Miután ez az érzés eltávozott belőlem megnéztem hogy mit írt.
Kristóf: Szia.
Én: Szia.
Kristóf: Lehet egy kérdédem?
Én: Még jó hogy.
Kristóf: Miért a leggázabb képemre nyomtál tetsziket? Nem találtál semmi normálisat?
Én: De az a kép olyan cuki.
Kristóf: Persze, mert unokaöcsém aranyos rajta, de amúgy részemről sehol semmi. De azért lenne még valami.
Én: Mégpedig?
Kristóf: Nagyon szívesen megismernélek.
Innentől kezdve beszélgettünk, mindenről. A családról, a barátokról, a régi csapatomról, a szenvedélyemről... Szóval tényleg mindenről. Olyan jó volt. Telejesen kedves volt. Egyfolytába csak mosolyogtam. Bármennyire is próbáltam lehervasztani azt az idióta kis mosolyt az arcomról nem ment. Mint amikor akaratod ellenére kényszerítenek valamire. Olyan éjfél fele lehetett amikor elköszöntünk. Utána egyből írtam az Andinak és elmondtam neki. Vagyis ez a durva hogy nem kellett modnjak semmit. Tudott mindent. Minden mondatomat be tudta fejezni. Fél szavakból megértette azt, hogy mit érzek.  És ezt az Andi nagyon jól tudta. Néha rendesen megilyedek hogy hogy ismerhetett ki ennyire. Oylan érdekes volt ez az egész szituáció. Nem tudtam hova rakni ezt az érzést. Felkaptam egy pólót és kimentem elszívni egy cigit. Cigi közben mindig lehiggadok és tisztábban látok mindnet. Amikor elszívtam a legutolsó slukkomat vettem egy mély levegőt és bementem.

#Lógás #Intézkedés #Véleménykérés

Reggel 5-kor megint csörgött az ébresztő. Gyorsan kinyomtam és felhívtam anyát hogy rosszul vagyok, nem megyek be ma iskolába inkább elmegyek orvoshoz. Persze mindezt a hangomban olyan világfájdalommal hogy még el is hitte. Ahogy kiörvendeztem magam, hogy nem megyek már a héten vissza is aludtam. Olyan 10 óra körül térhettem magamhoz. Beszéltem pár szót nevelőapámmal felöltöztem, és elmentem az orvoshoz. Kértem egy igazolást az asszitenstől, amit mimden probléma nélkül meg is kaptam és már ott sem voltam. Lementem anyához a boltba. Na azt nem kellett volna. Egyből rá jött hogy nincs semmi bajom. Akkor elkezdtem parázni, hogy ez tényleg az utolsó dobásom volt és átt kell költözzek apámhoz, de nem. Röhögve mondta hogy mit kell elintézzek nevelőapám szülinapi bulijához, megölelt és közölte hogy jó lenne ha igyekeznék. Elindultam nevelőapám tesójához a másik boltba, hogy akkor mit kell a két tortával kezdjek. Ja apropó két torta nevelőapámnak van egy ikertesója, ezért van a két torta. Elmondta és már mentem is haza. Telefonáltam párat hogy ki vállalja el. Amikor végre találtam egy olyan csajt aki mind a kettőt elvállata visszamentem az Anikóhoz. Gyorsan mondtam nevet meg címet és indultam hazafelé. Útközben találkoztam az Andival meg az Esztivel úgyhogy nem egyhamar keveredtem haza. Beszélgettünk meg hülyéskedtünk egy jó ideig aztán elköszöntem. Amikor hazaértem gyorsan írtam az Andinak, hogy kéne egy kis segítség. Rá 5 percre hívott is skypeon.
Andi: Na mi van nyomi?
Én: Hát.. Őő.
Andi: Véleményt akarsz róla kérni.. Igaz?
Én: Na jó néha azért örülnék ha nem ismernél ennyire.
Andi: Igazából jófej srác. Angliába elég sokat hülyéskedtünk. Főleg amikor a Nikit parodizálruk ki. Nem tudom mit mondhatnék róla..
Én: Veled se mentem többre.
És elkezdtünk röhögni.
Kinyomtam a skypeot és elkezdtem az adatlapját nézegetni. Találtam egy képet ahol az unokaöccsével volt. Olyan édes volt azon a képen. Nyomtam egy tetsziket és kiléptem faceről. Kimentem begyújtani meg játszani a Rockyval. Olyan másfél óra múlva mehettem vissza. Felkaptam a telefonom és elkezdtem nyomkodni. Bejelentkeztem és egy üzenet fogadott. Tőle.

#Gondolkodás #Talán igaz #Majd kiderül

Reggel 5-kor csörgött az ébresztő. Ezt igen csak nehezen viseltem. Aludtam vagy 4 órát.. Megint szépen összehoztam. Elmentem gyorsan lezuhanyoztam rendbeszedtem magam, megcsináltam a hajam, feltettem egy enyhe sminket, amivel elég jól kiemelt a szemeimet, bedobáltam mindent a táskámba, kimentem rágyújtani és indultam is. Mire leértem a buszmegállóhoz egészen felébredtem. Még kicsit sötét volt, de a nap első sugarai már szépen játszottak az égbolton és naracssárgára festették. Ilyenkor olyan szép. Ha ezt látom mindig egy megnyugtató érzés jár át, de nem tudom hogy miért. Beszaladtam a boltba anya alkalmazottaival beszélgettem kicsit és már rohantam is tovább. Persze szokásomhoz híven késésben voltam. Amikor végre odaestem a buszmegállóba már Reni és Vivi türelmetlenül vártak. Ma is megkaptam az elhanyagolhatatlan beszólást, hogy saját temetésemről is el fogok késni. Mondjuk ebben van valami. Én tuti jó halál lennék. Miközben ezen elmélkedtem már majdnem beértünk Szekszárdra. Ott leszálltam és bementem a suliba. De hogy minek azt nem tudom. Mindjárt az első órában felidegesített a kémia tanár. A kis incidensünk végén már üvöltöttem vele. Így még talán sosem akadtam ki. Szünetben ki akartam menni rágyújtani hogy lehiggadjak kicsit, de tiltja a házirend. Feledtébb boldog voltam.. És még volt elöttem hét óra. De ez viszonylag gyorsan eltelt. Ahogy mentünk a vég felé a szokásos hogyan gáncsoljuk ki a másikat játékunkat játszottuk Barbikával, Noémivel meg Vöröskével. A buszom majdnem le is késtem. Persze, persze, tudom hogy az még hét betű, de fél percen múlott a dolog. Szóval miután felszálltam a buszra rendes isten-királynak éreztem magam. Amikor jobban körbenéztem láttam hogy az a srác is ott van. Szemügyre vettem és rájöttem hogy igen csak helyes. Kicsit elgondolodtam azon amit az Andi mondott még tegnap, de mivel az egész olyan irracionálisnak tűnt gyorsan elhesegettem a gondolatokat. Amikor hazaértem még cigiztem egyet mielőtt anyám hazaért volna, mert nem tudják, hogy cigizek és reményeim szerint ez jó ideig így is marad. Ezek után nekiálltam főzni és rendet raktam a szobámban. Gondoltam hogy kéne egy picit tanulni gazdaságra, de a gondolat hogy holnap véletlen beteg leszek és kiiratom magam az orvossal jobban tetszett. Miután ezt letisztáztam magamban elmentem aludni. Ez sikerteln próbálkozás volt. Egy órányi forgolódás után, hagytam hogy a gondolatoké legyen a főszerep. Ismét a srácra gondoltam.