Ahogy beértem kapcsoltam zenét és bedőltem az ágyba. Mondván a zenétől úgy is elalszok. Hát persze.. Amit mostanság hallgatok nem igazán nevezhető zenének.. Nyálas szar. Azt sem tudom miért kínzom még magam ilyenekkel, hiszen nem vagyok szerelmes. Sőt. Ki nem állhatom a szerelmet. A legszörnyűbb dolog a világon. Mindig csak pofára esés a vége.. De ahogy egyre több ideig szólt ez a valami kezdtem rá odafigyelni.. Ez fura volt. Érdekes módon mintha megértettem volna a szöveget. Mintha átéreztem volna. Ettől megrémültem mégis melegség járta át a szívem.. 'Ugye nem?!' - gondolta magamban. Az nem lehet hogy újra vannak érzéseim.. Olyan sokáig tartott mire eljutottam arra a szintre hogy senki iránt nem éreztem semmit.. Hogy mindenkivel minden bűntudat nélkül tudjak játszani. Hogy úgy mozgassam a körülöttem lévő embereket mint a bábukat. Most meg jön ez a srác akit igazából nem is ismerek, sőt szinte semmit nem tudok róla és visszahozza az érzéseim.. Nem. Ez lehetetlen. És már egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Nagyon régóta nem sírtam. Nem tudtam hova tegyem ezt az egészet.. Olyan ismeretlen volt ez a szituáció számomra. Csak ott feküdtem az ágyamban és sírtam. De igazából azt nem tudnám megmondani hogy miért. Rengeteg tényező volt. A szüleim válása, apám mentalitása, anya depressziója, a nyári kalandom azzal a sráccal, a nevelőapám bunkósága, az elvesztett barátok, a Felicián, a Gerda, a Csapat. Hirtelen elkezdtem sajnálni minden srácot akivel csak játszadoztam. Egyszóval minden. Minden ebben az egy sírásban hagyta el a gondolataim. Nem is emlékszem hogy aludtam el. Reggel vidáman ébredtem. Tele élettel. Olyan jó érzés volt. A lelkem csak úgy szárnyalt. Nagyon-nagyon rég nem érzetem ilyet. Semmi gond nem nyomta a vállam. Az esti sírással ledobtam magamról minden terhet. És mindezt annak köszönhetem, hogy Ő írt. Kimentem meginni a reggeli kávécskámat meg elszívni a szokásos reggeli cigit. Ahogy csináltam a kávét hallottam hogy csipog a telefon. Elkezdtem keresni. Nem találtam. Halvány fogalmam sem volt hogy hova tehettem. De közben a kávém is megmelegedett úgyhogy felhagytam a telefon keresésével felkaptam inkább a tabletet és rohantam a reggeli legjobb barátomhoz. Dobtam bele egy kis cukrot, öntöttem hozzá tejet, felkaptam a cigit és már mentem is ki az udvarra. Rocky vidám farokcsóválaással és egy barátságos vakkantással kívánt jó reggelt. Lehajoltam hozzá és megsimogattam.
-Mi a helyzet kishaver? Jól aludtál? Nem bántott az a nyomorult ugye?
Erre válaszként egy puszit kaptam. Felálltam. Odasétáltam a kerti bútorhoz leültem és bekapcsoltam a tabot. Két üzenet fogadott.
