#First #kiss #with #Kristóf

IAz üzenetet újra és újra elolvastam mire egyáltalán felfogtam hogy miről is van benne szó, de ahogy leesett az Andira néztem és sikítva kezdtünk el ugrálni. A következő pillanatban anyám tépte fel az ajtót és röhögve kérdezte meg hogy mit szívtunk és neki tulajdonképpen miért is nem adtunk?! Erre csak elmosolyodtam és közöltem vele hogy holnap randim lesz. Erre a kijelentésre már a Beu fejcsecskéje is megjelent az ajtóban.
Beu: Na lányok gyeretek akkor ma ünnepeljük meg, hogy fél év után ez a boszorkány ismét sráccal fog mutatkozni.
Innentől kezdve csúnyán elkezdtünk inni. Olyan hajnali három felé járt az idő amikor már túl voltunk 25 üveg somersbyn és egy olyan 5 liternyi vodkán. Addigra a második vendégsereg is eltűnt és végre kibujhattam a tőlem fényévekre álló öltözékből. Az Andival gyorsan lefürödtünk, kapcsoltunk zenét és már aludtunk is. Reggel 8-kor ébredtünk fel. Lustiztunk még egy pár percet és kimentünk felmérni a károkat. A poharakat, legalábbis a maradványaikat két és fél óra alatt sikerülr is összeszednünk. Azután jöhettek a pilinkától és az egyéb ilyen finomságoktól ragadó szőnyeg és társaik kitakarítása. Mihelyst mindennel végeztünk nevelőapám is kijött a szobából, mondván hogy ő most nekiáll takarítani. Megdícsértem hogy hajnali (délután) kettőkor képes volt felkelni. Megkérdezte hogy miből kell újat venni, mit törtek össze. Mire elsoroltam neki lehervadt a vigyor a képéről.
Andi: Cica egy órája folyamatosan csipog a telefonod.
Én: Melyik.
Andi: Melyik?! Mindkettő..
Én: Bazdmeg! Mennyi az idő?!
Andi: 18:00
Én: Elkéstem!
Lóhalálában elkezdtem készülődni és felhívtam a Beut hogy azonnal jöjjön értem mert gáz van. Ő csak kiröhögött és elindult a megmentésemre. Öt perc késéssel ugyan de odaértem. Elköszöntem a Beutól és rohantam is A sráchoz. Beszélgettünk kicsit és elindultunk sétálni. Aztán csak úgy történtek maguktól a dolgok. Beszélgettünk, beszélgettünk, beszélgettünk, és valahogy elvesztem a szavaiban, a mosolyában, a szemeiben, aztán a szájában.. Basszus csókolóztam vele. És micsoda csók volt. Nem tudtam vele betelni. Több kellett. És egyre csak több. Hát igen. Így kezdődött el minden. Így kezdődtünk el MI.

#Randi

Most mit csináljak?! Egyszerre 2 helyen nem tudok lenni. Lehetőségek sorozata futott át az agyamon amikor felcsillant a szemem és a Beura mosolyogtam.
Beu: Ahh, de utálom ezt a mosolyt.. Soha nem tudok neki ellenállni..
Én: Ugyan, azt nem a mosoly teszi hanem az elragadó személyiségem.
Ahogy ez a mondat elhagyta a számat már fuldokoltunk is a röhögéstől.
Beu: Na ahelyett hogy megölsz a nagyképű dumáddal inkább mondd mit akarsz. Minél előbb túlesünk rajta annál jobb.
Én: Engem vigyél fel a Gimihez, ott dobj ki és utána légyszi intézd el a kaját, mert nekem még 20 ezer millió dolgom van délig és már tizenegy óra van.
Beu: Esküszöm a következő ilyennél megöllek. Szerencséd van hogy te vagy a kedvenc unokahúgom.
*20 perc múlva*
Én: Szia cicaa. Már épp itt volt az ideje. Lefagytam mint a picsa.
Andi: Bocsi. Tudod én és a pontosság.
Én: Tudom, tudom..
Elkezdtünk hazafelé sétálni. Közben dumáltunk. Ahogy hazaértünk anya ugrott a nyakamba azzal a dumával hogy nagyon szépen köszöni hogy elintéztem, jobb gyereket nem is kívánhatna meg mittudom én. Elmosolyodtam és nagyjából az egóm a négyszeresére ugrott.
Andi: Úr Isten. Látom a szemedben hogy ma nagyon nagyképű leszel.
Ránéztem.
Én: Háát. Lehetséges, de itthon vagyunk. Itt lehet.
És azzal a lendülettel valaki egy-egy koktélt nyomott a kezünkbe.
Andi: Köszi Sanyi.
Én: Na gyere menjünk be és keressük meg a telefonom, mert már tegnap este hozzá se nyúltam az én egyetlen ki szerelmemhez.
Andi: Úr Isten lázas vagy?! Hogy bírtad olyan sokáig?
Barátnőm előző két beszólást fülem mellet elengedve kimentem, hogy csináltassak még két koktélt és előkapjak valami alkalomhoz illő rucit. Már vagy 5 perce a az alakalmi ruháim szekrénye előtt állhattam szitkozódva, hogy nincs semmi normális ruhám amikor egy hangot hallottam a hátam mögül.
Andi: Cica. Van egy ötletem. Mindig te mondtad, hogy a bosszú édes, de nem hizlal. Akkor épp itt az ideje..
És itt kicsit bizonytalanul nézett amikor..
Én: Pontosan. Épp itt az ideje, hogy abban a ruhában ugyan ott csináljak egy képet, és tovább lépjek. Teljesen. Ma este minden vele kapcsolatos emléket elfelejtek.
Andi: Na végre üdvözöllek ismét a Föld nevű bolygón baba.. El sem tudod képzelni mennyit vártam erre a percre..
Gyorsan megöleltük egymást és gőzerővel elkezdtünk készülődni. Ahogy készen lettünk anya ragaszkodott hozzá, hogy csinál rólunk pár képet a családi albumba. Ahogy ezzel is kész lettünk eszembe villant, hogy a telefonom még mindig nem került elő..
Én: Basszus.. A telefonom.. Még mindig nem tudom, hogy hol van.
Andi: Khmm.. Csak nem erre gondolsz?
És gonoszkás vigyorral meglóbálta a szemem előtt a telefonom.
Én: Add ide azonnal. Magassarkúban nincs kedvem nekiállni verekedni vele..
Andi: Na nézzük csak  mit találunk itt.. Hm. Van 6 üzeneted. Ebből egynek nagyon fogsz örülni.
Én: Add oda. Most azonnal. Basszus Andi ne szívózz velem, mert kinyírlak.
Andi: Hmm mintha ebben valaki randit kérne tőled.
Én: Andrea azonnal add oda azt a kurva telefont. Olyan vagy mint egy 5 éves kislány.
Andi: Jó itt van.
És bágyadtan végre idedobta a telefont. Megnéztem az üzenetet, és tényleg randit kér. Randit, holnapra..

#El #Aludtam #Anyám #Ki #Fog #Csinálni

Az egyik az Andi volt a másik meg "nagynéném".. Úr isten! Ma van nevlőapám szülinapi bulija. Ránéztem az órára és rádöbbentem hogy olyan szinten aludtam el mint még soha.. Már két órája fent kéne legyek. Semmi nincs kész.. Mindjárt itt az első vendégcsapat én meg most mászok ki az ágyból.. Na ez gyönyörű mit ne mondjak.. Ahogy ezek a gondolatok végig futottak az agyamon anyám hihetetlen üvöltése rezzentett ki a reggeli nyugalmamból..
Én: Ne haragudj.
Üvöltöttem vissza és a lehető leggyorsabban viharoztam be a házba hogy felöltözzek. Miután magamra kaptam egy fekete cicanacit egy piros pólóval, egy fekete vans pulcsival és a piros vans cipőmmel átrohantam anya szobája nyomtam egy puszit az arcára és már loholtam is a Beuhoz hogy menjünk a tortákért. Amilyen lendülettel mentem hozzájuk olyan lendülettel kenődtem fel a kapura, de szó szerint. De jó, még a kapu is be van zárva.. Becsöngettem és egy álmos hang üvöltött ki hogy ki az és mit akar.
Én: Nyisd már ki a kaput, így is elkéstünk.
Álmos hang: Ne csináld már mi a halálért van a kulcsod..?!
Én: 10 perce keltem, világomat nem tudom, nem hogy holmi kulcsokat hordjak magamnál. Na engedj be azt' haladjunk.
15 perccel később Beu álmos fejecskéje nyit elég morcosan kaput.
Én: Épp itt volt az ideje, már azt hittem itt rügyezek ki.
Beu: Te kis mocsok hagytad hogy elaludjak és még baszogatsz is. Indulj meg az autó felé vágd be magad aztán haladjunk mert anyád megöl minket.
Még eltelt vagy 20 perc mire annyira össze szedte magát hogy el is induljunk. Út közben beszélgettünk. Kitárgyaltuk a pasi ügyeim. Ja ez lehet furán hangzik, de Ő a kedvenc nagynénim akiben maximálisan megbízok, mert tudom, hogy soha nem köpne rólam senkinek semmit. Amire hazaértünk már tudta hogy a szívem újra a helyére került. Bevittem a házba a tortát és rohantam is tovább, mert a kaját még nem intéztem el. Ahogy visszaültem az autóba a zsebemhez kaptam.. A telefonom még mindig nincs nálam. Basszus. Gondoltam magamban és lenyúltam Beu telefonját egy gyors hívás erejéig. Ahogy letettem megláttam az időt.
Én: Te jó Isten. Az Andi elé el kell menjek, de már jóformán elkéstem.
Gyönyörű egy nap lesz ez gondoltam magamban.

*Nap folytatása a következő részben*